Szigetelésinfo.hu

Ivóvíztárolók szigetelési lehetőségei

A vízszigetelések egyik különleges alkalmazási területe az ivóvíztároló műtárgyak, medencék szigetelése. Ez a felhasználás természetesen megkívánja, hogy a speciálisan erre a területre alkalmas termékeket alkalmazzuk.

Az ivóvíz

Az ivóvíz fogalmát jogszabályilag a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet (az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről) határozza meg. Eszerint ivóvíznek az olyan vizet nevezzük, amely ivásra, főzésre, élelmiszer-készítésre vagy egyéb háztartási célra szolgál, tekintet nélkül az eredetére, valamint arra, hogy vízvezetékből vagy tartályból származik.
Ez a jogszabály rendelkezik az ivóvízzel kapcsolatba kerülő anyagok, termékek, berendezési tárgyak minőségéről és vizsgálatairól is: ivóvíz előállítása (beszerzése, kezelése, tárolása) és elosztása során olyan vízkezelési technológiák és anyagok használhatók, hogy az általuk okozott szennyeződés ne juthasson az ivóvízbe olyan koncentrációban, hogy az veszélyt jelentsen az emberi egészségre.

Az ivó-és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák alkalmazását közegészségügyi szempontból az ÁNTSZ keretein belül működő Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) engedélyezi.

A vízkezelésre és a vízzel érintkező anyagokra vonatkozó előírások

Az engedélyezés során az OTH:
• figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét,
• vizsgálja, hogy a felhasználandó anyag, termék, technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását,
• továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését.

A kiadott alkalmazási engedély határozatlan időre szól, de természetesen az engedély alapjául szolgáló dokumentációban szereplő adatok illetve minőség módosulása esetén új alkalmazási engedélyt kell kérni. Habár az engedély határozatlan időre szól, az engedélyt 5 évente (amennyiben nem ettől eltérő időt határoz meg az engedély) felül kell vizsgáltatni.

A beviszgált anyagokról, termékekről az OTH nyilvántartást vezet és közzéteszi azt az ÁNTSZ honlapján. (A lista a www.antsz.hu → Közegészségügy → Környezetegészségügy → Ivóvíz menüpont alatt található.)

Vizsgálatok

A korlátozás alá eső anyagokat az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Vízbiztonsági Osztály laboratóriumában vizsgálják.
A vízkioldási vizsgálatok arra terjednek ki, hogy az engedélyezni kért termékből milyen mértékben oldódnak ki
• anyagok, amelyek a víz ízét, szagát, színét megváltoztatják,
• szerves anyagok, amelyek mikroorganizmusok szaporodását, megtelepedését elősegítik,
• toxikus anyagok, amelyek a víz felhasználását kockázatossá tehetik.
Műanyagok esetén külön vizsgálják a kioldódó szerves anyagok (TOC) mennyiségét, hiszen ezek tápanyagot jelentenek a különböző algáknak, baktériumoknak.
A rendelet tételesen felsorolja az ivóvíz tárolása, szállítása, kezelése… stb. során néhány anyag korlátozás nélkül használható anyagokat, például: saválló acél, acél, öntöttvas, beton, vasbeton, azbeszt-cement, homok, kavics… stb.

Szerkezeteket érő hatások, követelmények

Víz
• külső – meg kell akadályozni, hogy a környezetből származó csapadékvíz, talajvíz és egyéb szennyeződések ne juthassanak a szerkezetbe
• belső – egyrészt a víztározóban lévő víz nem szivároghat el csökkentve a tárolt víz mennyiségét, másrészt meg kell védenünk a szerkezetet a víz káros hatásaitól
Lágy víz – a víztárolóban lévő lágy víz esetleg a cementbázisú bevonatok kilúgozódását okozhatja
Kioldódás – a szerkezetnek ellen kell állnia víz oldó hatásának (lásd. vizsgálatok, engedélyezés)
Tisztítás, fertőtlenítés – a tárolókat előírt időközönként tisztítják, a szerkezeteknek meg kell felelnie az alkalmazott tisztítószerek esetén is illetve egy adott szerkezet esetén megfelelő tisztító és fertőtlenítő szerek használhatók
Elektromos áram, kóbor áram – az elektromos áram a cementbázisú anyagok korrózióját, a cementkő bomlását indíthatja el
Korrózió

Az ivóvíztároló szerkezetek érő hatások számbavétele után meghatározhatjuk a szerkezetekkel szemben támasztott követelményeket:
• Vízzáróság, vízhatlanság
• Ellenállás a kioldódással szemben
• Tisztíthatóság, fertőtleníthetőség
• Ivóvízálló képesség
• Repedésáthidaló képesség (bevonatok esetén)
• Könnyű felhasználhatóság
• Könnyű javíthatóság
• Sima, sérülés és hibamentesség
• Alkalmazhatóság meglévő, felújítandó, gyengébb minőségű felületeken is

Tartószerkezet

Az ivóvíztárolók napjainkban legtöbbször vasbeton szerkezetűek, általában különböző környezeti osztályú vízzáró betonból. A korábbi évtizedekben, évszázadokban készültek falazott szerkezettel, de feszített vasbetonból is, gondoljunk csak a gellért hegyi víztárolóra. Számos példát találhatunk fémszerkezetű ivóvíztárolóra is, acélból, roszdamentes acélból készítve.
A víztároló készülhet földbe süllyesztve vagy föld felett elhelyezve is, leglátványosabb megjelenési formája pedig a víztorony, mellyel szinte minden településen találkozhatunk.

Vízzáró betonok

A vízzáró beton szerkezetű tárolók az MSZ 4798-1:2004 szabványnak megfelelő különböző vízzáróságú, környezeti osztályú betonokból készülhetnek – XV1 (H), XV2 (H), XV3 (H). A betonokhoz a keverés során adalékanyagok keverhetők, amelyekkel bedolgozási, vízzárási… stb. tulajdonságai javíthatók (pl. SikaViscocrete, XypexAdmix), természetesen szem előtt tartva, hogy ezeknek az adalékszereknek is rendelkezniük kell a szükséges, korábban már említett engedélyekkel. A vízzáró betonszerkezetek készítése az általános vízzáró betonokkal megegyező technológiákkal történik a szükséges munkahézag szalagok, dilatációs szalagok, hézagtömítő rendszerek használatával. Az esetleges szivárgások is csak minősített injektáló anyagokkal szüntethetők meg.

Szigetelő habarcsok, cementbázisú bevonatok

A cementbázisú habarcsok, bevonatok merevségük miatt általában kis várható szerkezeti mozgások esetén alkalmazhatók biztonsággal, például meglévő ivóvíztárolók felújításai esetén, ahol a talaj konszolidálódott, a süllyedések már lezajlottak. Földfelszín alatti szerkezetek létesítésekor szüksége lehet negatív víznyomást felvenni képes anyagok használatára is, aminek mértéke a gyártók által kiadott műszaki adatlapokból ellenőrizhető. Az ilyen bevonatokhoz megfelelő, a gyártók által előírt aljzat szükséges, ezért különös figyelmet kell fordítani a alapfelületek, aljzatok megfelelő előkészítésére. A szigetelő habarcsok, bevonatok használatakor is szükség lehet hézagtömítő rendszerek használatára (pl. Sikadur Combiflex, Plastikol FDU).

Alkalmazható anyagok (ÁNTSZ engedéllyel):
Eurokalmatron
Korodur Microtop TW-2
Maxseal
MC Bauchemie MC-RIM
Sika 101a
Sika 101HD
SikaTop Seal107
StoCrete DS
Xypex Concentrate

Műgyanta bevonatok

A műgyanta bevonatok nagyjából a cementbázisú bevonatokhoz hasonló esetekben és azokhoz hasonló feltételekkel használhatók. Ezek az anyagok is inkább kis szerkezeti mozgások, felújítások során alkalmazhatók, szintén körültekintő aljzat és felületelőkészítést követően.

Alkalmazható anyagok (ÁNTSZ engedéllyel):
Deitermann Eurolan FK 42
Hempadur 35560
SikaCor TW-1/TW-136 W

Műanyag lemezes szigetelések

A műanyag lemezes szigeteőanyagok szinte minden szerkezeti kialakítás esetén alkalmazhatók. Az egymáshoz hegesztett lemezekből álló lepel nincs teljes felületen az aljzathoz rögzítve, ezért jól alkamazhatók nagyobb várható szerkezeti mozgások esetén is. Műanyag lemezes szigetelés használata indokolt lehet felújítások során, ha a bevonati rendszerekkel nem biztosítható a kívánt minőség illetve biztonság, de lágy víz esetén is, ha az alacsony vízkeménységű ivóvíz a cementbázisú anyagok tönkremenetelét okozná. Az ivóvíztárolókban alkalmazott műanyag lemezeket a zárt téri felhasználás miatt forró levegős hegesztéssel felületfolytonosítják, a lemezek szabadon fektetettek. A lemezeket a felső élük mentén mechanikai rögzítéssel kell rögzíteni, a hajlatokban fóliabádogos hajlatrögzítések készülnek.

Alkalmazható anyagok (ÁNTSZ engedéllyel):
AlkorPlan 35052
Sikaplan WT

« Vissza