Szigetelésinfo.hu

A termoburok fontossága és alapvető ismérvei energiatakarékos épületeknél (x)

Megújuló energia sincs ingyen, ezért a megtermelt energiára vigyázni kell. Idevág egy régi és igencsak bölcs gondolat is: ha fázunk, akkor fel kell öltözni.

Nincs ez másképp az épületek esetében sem. Ha már pénzt áldozunk akár hagyományos (fosszilis), akár megújuló energiával működő fűtésre – természetesen törekedve a legkisebb fogyasztással üzemelő hatékony berendezéseket alkalmazására – igenis „vegyük” fel a kabátot a házra, és húzzuk is fel a cipzárját gallérig.

Ha így teszünk, egyszerre leszünk környezettudatos építtetők és energiatakarékosság felhasználók.

Amikor a nagy energiaellátó rendszerektől való függetlenedési szándék miatt rászánjuk magunkat a megújulók választására két dolog elengedhetetlen. Egyrészt a napenergiával, hőszivattyúkkal vagy biomassza eltüzelésével megtermelt energia épületfűtésre való felhasználás gazdaságosan történjen (ide kell a jó gépészet), másrészt a keletkező hőmennyiség megtartásáról is gondoskodni kell, úgy, hogy az olyan komfortigények kielégítése, mint például a helyiségek friss levegővel való ellátása, az ablakok nyitogatás nélkül is folyamatosan biztosított legyen.

Ehhez precízen körbeszigetelt épület kell. Ez a szigetelés az ún. termikus burok, amely télen a bent előállított meleg, nyáron pedig a kellemes hűvös megtartásáról gondoskodik. Csak akkor működik, ha a burok sértetlen és nem gyengítik hőhidak. A hőhidak olyan, helyileg körbehatárolható részei ugyanis a ház külső határoló szerkezeteinek, amelyek hővezetése sokkal magasabb, mint a többi épületelemnek. Ezek a „sérülések” lehetnek geometriai hőhidak, mint mondjuk az összes épületsarok, ahol a fűtött belső felület mindig kisebb, mint a hőt leadó külső felület, és lehetnek szerkezeti hőhidak, amikor magas hővezetésű (alacsony hőszigetelő képességű) anyagokkal szakítják meg az egyébként jó hőszigeteléssel rendelkező „csomagolást”. Abszolút hőhídmentes, de egyúttal lakható házat nagyon nehéz alkotni. A cél a hőhidasság mértékének minimálisra csökkentése. Ez felelősséget ró a ház külső szerkezeteit megtervező építészre, és a megvalósításban közreműködő kivitelezőre egyaránt. Új épületnél ez könnyebb feladat, de meglévő régi épület energetikai felújításánál sem lehetetlen vállalkozás.

Talajszint alatti hőszigetelések
Hol kezdődik egy jó termoburok? Már az alapozásnál. Az alapozás megtervezése sem lehet ma már kizárólag statikai probléma, az alaptestek vagy lemezek izolálása a hideg talajtól már meghatározhatja, hogy lemez vagy sávalap készüljön. A körbefutó lábazati falak hőszigetelő kéreggel való ellátásának igénye szintén új problémákat vet fel. Az ide elhelyezett hőszigetelés kapcsolódása legyen folyamatos az alaptest alászigetelésével, ne roncsolja a ház várható mozgása és süllyedése, és ugyanúgy álljon ellen a talajnedvességnek, mint ahogy azt az alaplemez alá kerülő társa teszi.

Lábazat és aljzatlemez hőhídmentes kapcsolata

Homlokzatok hőveszteségének csökkentése
Az épületet határoló szerkezetek közül a legnagyobb felülete a homlokzatoknak van, ezért azok hőszigetelése szintén gondos anyagválasztást és kivitelezést igényel. A megfelelően kiválasztott hőszigetelő anyaggal fedett falak sajnos beépítés közben is hőhidassá tehetők. A falra kerülő, egyenes élkialakítással gyártott lapok illesztési pontatlansága vagy a rosszul megválasztott, pl. fém beütőszeges dűbelek használata akár 15-20 százalékkal is le tudja rontani a hőszigetelés hatékonyságát. Ezek elkerülhetők, ha két rétegben és eltolt illesztésben rakott hőszigetelő lemezekkel szigetelünk, ha lépcsős élű elemeket építünk be, vagy ha korszerű süllyesztett tárcsás dűbeleket használunk. A falak után a nyílászárók felülete lehet még jelentős mértékű. A nyílászárók folyamatos fejlődése nyomán a tokszerkezetek és az üvegezések hőszigetelési tulajdonságait néhány év alatt óriásit fejlődtek. Ezzel egyidőben ugyanakkor az ablak elhelyezési síkja egyre inkább kifelé tolódik a homlokzati hőszigetelés síkja felé, amivel a korábbi ablakkávás beépítés gyenge hőszigetelésétől tudjuk megkímélni magunkat.

Süllyeszthető tárcsás dűbel

Födémek hőszigetelése
Födémek szigetelését az attikafalak vagy a talpszelemenek anyaga gyengítheti. Az előbbinél az olcsóbb, de időgényesebb körbeszigetelés vagy a drágább, de egyszerűbb beépítést adó hőhídmegszakítók alkalmazása lehet megoldás, míg a talpszelemeknél elhelyezkedésük megváltoztatásával, az alattuk átfuttatott hőszigetelés fölé emelve tehetjük hőhídmentessé a csomópontot. Födémek általános helyein pedig az illesztési hibákat két rétegben való lapfektetéssel vagy lépcsős élű elemek beépítésével kerülhetjük el.

Körbeszigetelt attikafal csomópontja

Tetőterek beépítése gazdaságosan és hőhídaktól mentesen
Amennyiben utólagos tetőtérbeépítésben gondolkodunk, akkor a meglévő fedélszerkezet szarufái közötti kizárólagos hőszigetelés ma már nem elégséges megoldás. Ilyenkor ugyanis a szarufák vonalmenti hőhídként viselkednek, ami akár 40%-kal is növelheti a tetőfelület hőveszteségét. Az egyetlen jó megoldás a kétrétegű, azaz a második réteget a szarufák belső vagy külső oldalán végigvezető kiegészítő hőszigetelés elkészítése. Az átlag tetők könnyű szerkezete miatt a hőszigetelő burok védő hatása nyáron minden más szerkezetnél fontosabb, hiszen a megfelelő hőszigetelés mellett a helyiségek túlzott felmelegedését is meg kell gátolnia. Ezt a célt nagyobb hőtároló képességgel rendelkező, nehezebb hőszigetelő anyaggal, intenzívebb átszellőztetéssel vagy speciális hővisszaverő felületű (metalizált) cserépalátét fóliák beépítésével lehet elérni.

Nehezebb testsűrűségű kőzetgyapot szigetelés

Metalizált tetőfólia

Károlyi Tibor
műszaki szaktanácsadó
Masterplast Kft.

« Vissza