Szigetelésinfo.hu » Expandált polisztirol habok » Expandált polisztirol habok - EPS
Expandált polisztirol habok - EPS
Az expandált polisztirolhab (röviden: EPS) alapanyaga hőre lágyuló polimerizált sztirol, ami habosító anyagot és égéskésleltető adalékot tartalmaz. A túlnyomórészt levegőből álló (98%) anyag kiváló hőszigetelő képességet mutat, jól alakítható, egészségre, környezetre nem veszélyes.
GYÁRTÁS
A gyártás lépései: – előhabosítás – pihentetés – utóhabosítás (szükség szerint) – tömbhabosítás – a blokkok pihentetése – a termékek méretre vágása.Előhabosítás során gőz hatására az alapanyag szemcsék megpuhulnak, és a hőmérsékletnövekedés hatására a pentán hajtógáz eredeti térfogatuk 20-50-szeresére “felfújja” azokat. A gyöngyön belül apró, zárt cellák alakulnak ki; ennek köszönhető a kiváló hőszigetelő képessége.
A gyöngyök felülete a lehűlés során megkeményedik, a hajtóanyag a lehűlés következtében összehúzódik, a kemény héjú gömbbe levegő diffundál. A pihentetés során a gyöngyök leadják a gőzölés során felvett nedvességet.
A tömbösítés során zárt formában újabb gőzölésnek teszik ki az előhabosított gyöngyöt. A szemcsék összepréselődnek, összehegednek; kötőanyag nélkül homogén tömbbé állnak össze. A kész tömböket elektromosan fűtött, fém szállal vágják méretre.
A lépéshangszigetelő lemezeket gyártásközi un. roppantással, préseléssel teszik alkalmassá, hogy úsztatott padlókban elnyeljék a lépéshangokat.
A formahabosított termékek gyártása során nem tömböket készítenek, a zárt „sablon” itt táblaméretű. Egy gyártási ütemben így egy-egy hőszigetelő tábla készül. A gyártási eljárás különleges tulajdonságú (pl. nedvességnek ellenálló) alapanyagok felhasználására is alkalmas, a termékek műszaki tulajdonságai pedig igen nagy pontosságúak. A minőség-ellenőrzés darabonként történhet. A technológia lehetővé teszi különleges, vágással nem létrehozható formájú termékek előállítását.
TULAJDONSÁGOK
Hő- és páratechnikai szempontok:
Az expandált polisztirolhab legfontosabb jellemzője a hővezetési tényező (λ[W/(m*K)] ). Az igen jó hőszigetelő képesség a zárt cellákban nyugvó levegőnek köszönhető. A bezárt levegő nem távozik a cellákból, s így az anyag hőszigetelő képessége az idő múlásával sem csökken.
A hővezetési tényező λ közölt értéke nagy számú vizsgálat eredményének statisztikailag feldolgozásával megállapított, a 90 %-os biztonsági szinthez tartozó jellemző. Az EPS termékek betervezését – hasonlóan minden más hőszigetelő anyaghoz – minden esetben hő- és páratechnikai méretezésnek, ellenőrzésnek kell megelőznie! Csak a pontosan méretezett, szakszerűen betervezett és beépített, rendeltetésszerűen használt épületszerkezetnél várható a kifogástalan, gazdaságos és zavarmentes viselkedés.
Mechanikai igénybevétellel szembeni ellenállás:
A 2003-ban hatályba lépett MSZ EN 13163:2001 szabvány, a hőszigetelő EPS termékek csoportosítását nyomófeszültség kategóriák szerint határozta meg (pl. EPS 30, EPS 70, EPS 80, EPS 100, EPS 150, EPS 200). A műszaki adatokban szereplő nyomófeszültség 10% összenyomódás mellett értendő. Ezeket a feszültségeket vesszük figyelembe rövid ideig ható terhek esetén. A 10%-os összenyomódáshoz tartozó szilárdsági értékek viszont nem méretezési értékek, mert a polisztirol hab egy bizonyos összenyomódás felett (cca. 2-3%) már nem elasztikusan viselkedik, a cellák maradandó alakváltozást szenvednek.
Nedvesség elleni védelem:
A tömbhabosított EPS lemezeket a nedvesség káros hatásától minden esetben védeni kell. Az építés közben jelentkező, ún. technológiai nedvesség hőszigetelésbe való bejutásának megakadályozása is indokolt.
Alaktartóság:
Az alaktartóság az MSZ EN 13163 szabvány szerint több jellemzővel definiálható.
Normál laboratóriumi körülmények (23 °C, 50 % páratartalom) között a méretváltozás nem lehet nagyobb, mint ± 0,5 % [DS(N)5], illetve ± 0,2 % [DS(N)2]. Ha az anyag méretállandóságát 70 °C-on, normál klímához képest lényegesen nagyobb igénybevételnek kitéve vizsgálják, a méretváltozás nem haladhatja meg a 3%-ot [DS(70,-) 3]. A méretállandóság fokozott hőmérséklethatás és nyomó-igénybevétel (DLT: 20kPa, 80 °C, DLT: 40kPa, 70 °C) mellett vizsgálva a méretváltozás kisebb kell legyen 5%-nál.
Az expandált polisztirol – mint a műanyag termékek többsége – az előállítást követően kis mértékben zsugorodik. Hagyományos tömbösítési eljárás alkalmazása esetén, az első 90 napban mérhető, azt követően elhanyagolhatóan kis mértékű. A korszerű tömbösítő berendezéseknél – mint ahogy a MEPS tagjai gyártanak – a méretállandóság jelentősen rövidebb idő alatt elérhető.
Az expandált polisztirol hőtágulási együtthatója 5-7 mm/m/100K. Nagy hőmérsékletváltozás a nagyméretű hőszigetelő elemeknél lényeges hosszváltozást okoz, így az elemek rögzítésénél figyelembe kell venni a fokozott nyíró igénybevételt.
Élettartam:
Az expandált polisztirolhab hőszigetelő lemezek anyagtulajdonságai az idő múlásával nem változnak. A hab nem korhad, nem rothad. Tartós ultraibolya sugárzás ( pl. napfény) hatására az anyag felszíne megsárgul, rideg, porló lesz. A helyesen beépített anyag felülete mindig eltakart, így védelméről csak a hosszú idejű tárolásnál kell gondoskodni.
Hőállóság:
Az expandált polisztirol hőre lágyuló sztirol alapanyagú. Magasabb hőmérsékleten (+80 ºC felett) romlik a terhelhetősége, méretállandósága. Ezért nem javasolt, a tartósan
+70 ºC feletti hőmérsékletnek kitett helyeken való alkalmazása. Alacsony hőmérsékleten tetszőlegesen felhasználható, de ez az építőiparban már nem jellemző.
Éghetőség:
Az éghetőség, a tűzzel szembeni viselkedés vizsgálata és a tűzveszélyességi osztályba sorolás az MSZ EN 13501 szerint történik. A MEPS tagjai által gyártott expandált polisztirolhabok az E kategóriába tartoznak. A korábbi szabályozás megnevezései szerint termékeink a „nehezen éghető” kategóriába tartoznak. Az anyag tűzterhelésnek kitéve ég, de az égéshő elvételét követően önkioltóan viselkedik. Égés közben mérgező anyagok nem keletkeznek. Az anyagban lévő adalékoknak köszönhetően, ún. csepegve égés jelenség nincs, tehát megolvadva, csepegve a tüzet nem terjeszti tovább.
Vegyszerállóság:
A polisztirolhabot a szokásos építőanyagok – cement, mész, gipsz, anhidrit és az ezekből készült keverékek – nem károsítják. Ellenáll a sóoldatoknak, alkáliáknak, szappanoknak, erős ásványi savaknak (pl. sósav 35 %-ig, salétromsav 50 %-ig, kénsav 95 %-ig), gyenge savaknak (pl. szénsav, tejsav), bitumennek, oldószermentes bitumenes hidegragasztóknak, szilikonolajoknak, adhezív ragasztóknak, alkoholoknak.
Az EPS termékeket a szerves oldószerek (aceton, benzol, nitrohígító, dízelolaj, benzin, xilol, terpentin) károsítják, ezért ilyen anyagokkal közvetlenül nem érintkezhet. Olyan helyiségekben, ahol oldószertartalmú anyagok gyártását, feldolgozását végzik, vagy olyan mértékben alkalmazzák, hogy a helyiség légterének oldószertartalma magas, ott beépítése nem javasolt. Ez a körülmény érvényes a ragasztók esetében is.
PVC alapú vízszigetelő lemezek esetén, figyelembe kell venni a fizikai érintkezés közben jelentkező lágyítóvándorlást. Ha nem váltható ki a PVC, akkor elválasztóréteget (pl.: polipropilén filc) kell közbeiktatni a rétegrendbe.
Környezeti hatás:
Az EPS kémiailag semleges hatású, így a környezetbe jutva azt nem szennyezi, semmilyen
élőkörnyezetre-, természetre káros hatást kifejtő anyagot nem tartalmaznak. Baktériumoknak, gombáknak, vagy fejlettebb élőlényeknek táplálékául nem szolgálnak. Éppígy nem tápláléka rovaroknak, rágcsálóknak, bár figyelemmel az anyag kifejezetten jó hőérzeti hatására – ha hozzáférnek – hajlandóak beleköltözni, befészkelni abba; ezért úgy kell beépíteni, hogy a hozzáférést meggátoljuk.
Hirdetés
Szakmai cikkek:
Fújható üveggyapot (x)
Immár hazánkban is elérhető az üveggyapotok új, eddig Magyaroroszágon nem használt változata, a fújható üveggyapot.
Lehangoló állapotú zajvédő falak - van megoldás (x)
Különleges zajelnyelő képességű falak a Leiertől (x)
Lapostető lefolyók kiválasztása (x)
Vákuumpaneles terasztető szigetelés - BauderVIP TE (x)
A 2010-ben életbe lépett EU irányelv az épületek energiahatékonyságáról - 2. rész
A 2010/31/EU irányelvvel foglalkozó cikksorozatunk második részében az irányelv konkrét előírásaival ismerkedünk meg.
A 2010-ben életbe lépett EU irányelv az épületek energiahatékonyságáról
Az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 19.-én hirdette ki a 2010/31/EU irányelvet az épületek energiahatékonyságáról, melyet a tagállamoknak legkésőbb 2012. július 9-ig kell átültetniük saját jogrendjükbe. Az irányelvvel, annak magyarországi alkalmazásával és a szükséges tennivalókkal foglalkozó cikksorozatunk első részében az irányelv általános elveit tekintjük át.
Néhány szóban a hőhidakról (x)
Utólagos talajvíznyomás elleni szigetelés injektálással
Az utólagos vízszigetelésnél a munkafelületek láthatatlanok, a megrendelő csak hosszabb idő után tapasztalja, sikeresen dolgozott-e a megbízott cég.
A termoburok fontossága és alapvető ismérvei energiatakarékos épületeknél (x)



